2009. szeptember 23., szerda

A barokk művészete - építészet

A 16. század végére Anglia vált Európa új nagyhatalmává, az angol flotta legyőzte a spanyol armadát. Németalföldön a harmincéves háború lezárultával (1648) a vesztfáliai békével állandósult a vallási megosztottság. Azokban az országokban, ahol a reformáció terjedőben volt, megindult az ellenreformáció. A 17. század elején a pápaság hatalma újra a régi, hatalmát egy új, pompakedvelő stílus képviselte, a barokk. A szó az olasz baroccoból ered, ami szokatlant, különöset, nyakatekertet jelent.


Az építészet célja: bemutatni a katolikus egyház nagyságát, lenyűgözni a híveket, ezért megnőtt a szerepe a fény-árnyék hatásoknak, illúziókeltésnek. Az első barokk építészeti alkotás a jezsuiták temploma, az Il Gésu (Róma, 1568-1575). Szerkezete még a reneszánsz hatását tükrözi: a centrális tér egyesül a hosszházas formával. Homlokzatát Giacomo della Porta (15401602) tervezte, melynek újítása a csigadísz (voluta), ami később a barokk templomok fő homlokzati elemévé vált.













Az eredeti 4. századi épületet 1506-tól kezdték el teljesen újjáépíteni. Tervezője Donato Bramante (1444-1514) reneszánsz, középpontos elrendezésű épületet tervezett. Az 50 méter átmérőjű kupolát Michelangelo tervezte. Érdekessége, a kupolát kupoladobra (tambur) helyezte, hogy még jobban kiemelje az épület tömegéből. A végleges latin kereszt alakú alaprajzot Carlo Maderna (1556-1629) tervezte és ő alakította ki az épület homlokzatát.









Szerves egységet alkot az épülettel maga a tér, amit később alakított ki Lorenzo Bernini (1598-1680). Bernini fokozatosan vezet el a fő látványig: a Szen Péter tér ellipszis alakú, ami optikailag kiszélesíti a teret. Ezt két oszlopos folyosóval (kolonnáddal) fogja össze, melynek magassága a bazilikától távolodva csökken ezt trapéz alakú tér köti össze a templom lépcsősorával. A tér süllyesztett középpontjában egy obeliszk áll.







Az angliai Szent Pál katedrális
A versailles-i kastély
A fertődi Esterházy-kastély

2009. szeptember 7., hétfő

A manierizmus művészete

1492 - Amerika felfedezése Európát világméretű kereskedelmi központtá tette. A 15. század közepén a reneszánsz harmonikus világát felváltja egy új, nyugtalanságot tükröző irányzat a manierizmus*. Az irányzat jellemzője: misztikum felé fordulás.

Építészet:
kompozíciójában a szokatlant, az egyedit keresi, nehezen választható el az érett reneszánsztól. Egyik legnagyobb alakja Andrea PALLADIO (1508-1580).




Az antik színház hagyományos nézőterét összekapcsolja a színpaddal. A mozgalmas hatás elérésére alkalmazott elemek: plaszikus szobrok, térhatást keltő színfalak, tagoló és díszítőelemek váltakozása.



Villa Rotonda (1566-1567) A manierizmus szellemiségét az épület reneszánsz szimmetriája és díszítettsége közötti ellentét mutatja.


Peruzzi: A Palazzo Massimo homlokzata

Szakít a reneszánsz szigorúbb vízszintes-függőleges tagolásával, pl. téglalap alakú formák a félemeleteken.





Szorászat:
a szobrokat a bonyolult, szinte áttekinthetetlen kompozíció, az alakok eltúlzott mozdulatai jellemzik.

Bartolomeo AMMANATI (1511-1592), a kor egyik legismertebb itáliai szobrásza. Legismertebb művén, a firenzei Neptunus-kúton jól megfigyelhetők a fennti jegyek. A főalak hangsúlyos nagyobb méretével, az emberalakok mozdulatai pillanatfelvétel-szerűek.

A korszellem változása megfigyelhető Michelangelo két művének összehasonlításánál is:










Michelangelo: Pieta (1498-1500)



Michelangelo: Rondanini Pieta (1560-as évek)












Festészet:
diszharmoikus megoldások, vallásos mondanivaló, szabálytalan formák és kompozíció.


Tintoretto (1518-1594): Szent Márk holttestének megtalálása című képén az elrendezés bonyolult, aszimmetrikus, szokatlanfény-árnyék hatásokkal, színpadias elrendezéssel hangsúlyoz.





Tintoretto: Utolsó vacsora (1592-1594)
























Leonardo: Utolsó vacsora (1495 körül)


EL GRECO (1542-1614); Domenico Theotocopuli; Domenikos Theotokopoulos
Az egyik legismertebb manierista festő. Sajátos művészi stílusjegyei: elnyújtott, lebegő alakok, anatómia tudatos torzítása, erőteljes színkontrasztok, téma irracionalitása, hullámzó, örvénylő mozgás.











El Greco: Az ötödik pecsét feltörése (1608-1614)














Bűnbánó Magdolna
Hol található a kép?


*manierra: olasz szó, jelentése kézzel csinált, ügyes